Dracko ott állt velem szemben és iszonyatosan meg volt lepődve.

- Háát... - kezdtem a magyarázkodást - nem tartottam fontosnak. Ron most úgy sem fog velem szóba állni és én is zavarba vagyok, ha együtt vagyunk úgyhogy ez azt hiszem Ron dolga. Ahogy Harry mondta...majd kiheveri...

Dracko bólintott, de még mindig nem nyugodott le teljesen, de azért bólintott.

- És most én kérdezek! Félsz édesapádtól?

- Ezt meg honnan vetted?

- Onnan, hogy Ő szabja meg, hogy kivel járhatsz és azt mondtad, hogy ha esetleg meg tudná, hogy mi együtt vagyunk, akkor megölne engem is és téged is.

Dracko elgondolkodott. Valószínűleg nem örült neki, hogy ,, feltépem a sebeit" de ezt akkor is tudnom kellett. Leült mellém és elkezdte:

- Az apám nem szeretné ha én szégyent hoznék rá. Így azt szeretné, ha a nyomdokaiba lépnék. Bár, én nem vagyok az a gyilkolós fajta. Ha olyan a pillanat megátkozok bárkit, de nem lennék képes valakit megölni. Az apám azon a véleményen van, hogy a ,,tökéletes" élethez egy ,,tökéletes" barátnő is kell. Ezért kell titokban találkoznunk! - fordult felém - Nem szabad megtudni, mert akkor megölne téged, vagy kárt tenne benned! és én azt nem tudnám elviselni.

Odamentem Drackohoz és beleültem az ölébe.

- Ugyan már! - nyugtattam - Tudok magamra vigyázni! Egyépként is! Innen nem visz el könnyen, a mugli városban, pedig nem hiszem, hogy bátran átkozna! Úgyhogy még egy jóideig biztonságban leszek! - mosolyogtam.

Dracko símogatta az arcomat.

- Ráadásul, te is itt vagy, hogy megvédj!

Dracko közelebb húzta a fejemet és megcsókolt.

- Már tudom, hogy miért is tudott olyan könnyen belédszeretni Weasley! Azért mert ilyen nagy filozófus vagy.

- Hagyd abba! - nevettem.

                                        *

A klubhelyiség teljesen üres volt. Csak én és Harry voltunk lennt.

Elmondom neki! Nem mondom el neki! Elmondom neki! Nem mondom el neki! Elmondom neki!

- Harry! - szólítottam meg felnézve a könyvemből - El kell neked valamit mondanom!

Harry érdeklődő arccal várta a folytatást. Közelebb ültem hozzá.

- Figyelj! Harry én...én járok valakivel...

- Dracko Malfoyal! - fejezte be a mondatot helyettem.

- Honnan tudod? - fakadtam ki.

- Megérzés...tudod, olyan vagy nekem, mint a húgom, úgyhogy megéreztem.

- És nem kapsz idegrohamot? Nem szídsz le? Vagy nem ölöd meg Drackot?

- Nem tudlak és nem is akarlak megakadályozni ebben! De megölöm Malfoyt, ha valamit csinál veled, ezt megígérem! - mosolygott.

- Ron tudja?

- Csak sejti. De nem biztos benne...sőt...amióta a könyvtárban mondtam, hogy egyedül voltál, azóta nem gyankszik.

- Felmegyek aludni. Már késő van! - Harry bólintott.

El is indultam, de egy mondatra visszafordultam.

- Köszönöm Harry!

- Nincs mit!