Niki és Dávid remegtek a félelemtől. Roli is kb. ugyan így tett.

-Most mit tegyek? Merről jöttünk? –merültek fel bennem a hasonló kérdések.

-Briggggiiii! A Zsebbpisszoookkk közbbben? –kérdezte Dávid megijedve.

-Igen Dávid pont, hogy ott vagyunk!! –mondtam neki, majd egy jó nagy mozdulattal megfogtam mind a hármukat és berántottam egy függöny mögé. –Fú ezt megúsztuk.

Éppen az előbb jött felénk két boszorkány majd megálltak a függöny előtt.

-Szia Bellatrix drágám! –mondta az egyik boszorkány.

-Szia Bella édesem! –mondta a másik.

-Hallottad a jó hírt? –kérdezte a Bella nevű boszorkány.

-Nem, micsoda? –kérdezte kíváncsian a másik.

-Doumbledor, tudod a Roxfort igazgatója a múlt héten tudta meg, hogy Tudodkinek van egy utóda. Ezt nem bírja legyőzni az a Szent Potter, hanem egy másik. Valami Varga Brigittának nevezett sárvérű győzheti csak le.

-Egy sárvérű? –kérdezte felhúzott szemöldökkel Bellatrix.

-Hát nem teljesen sárvérű, mert a nagyapja varázsló volt. Csak ezt nem tudta senki a családjában.

Mikor ezt meghallottam nem hittem a fülemnek. Tata, varázsló volt? Ez lehetetlen. Majd gyorsan elhesengettem ezeket a gondolatokat és hallgattam tovább a beszélgetést.

-Na, de ezt majd elmondja Tudodki utódja. Gyere siessünk a megbeszélésre. –azzal mind a ketten elmentek.

Mintha megállt volna az idő nem volt már senki az utcán. Gondoltam arra a gyűlésre vagy micsodára mentek. Gyorsan kiráncigáltam őket a függöny mögül és végül én törtem meg a csendet.

-Menjünk el arra a gyűlésre! –mondtam nekik, de gondoltam mit válaszolnak erre.

-Nem szó sem lehet róla!! –mintha betanulták volna, olyan gyorsan és egyszerre mondták.

-De muszáj!! Voldemort utóda gyűlést szervez itt a Zsebpiszok közben!! Vagy nem hallottátok?

-De igen és ebből ennyi elég is volt. Menjünk vissza a Foltozott Üstbe, anya már biztos aggódik.  –felelte Dávid félve.

-Szabad megkérdeznem, hogy merre van az a vissza? –tettem fel gúnyosan a kérdést.

-Hát… -Dávid hirtelen nem tudta mit mondjon.

-Nem nyitok vitát itt maradtok egyedül és megvárjátok, míg rátok talál valaki vagy jöttök velem kihallgatni Voldemort utódát.

-Hát… -habozott egy kicsit. –Inkább megyünk veled.

 Majd elindultunk 4-gyen megkeresni azt a bizonyos gyűlést. Mentünk, mentünk majd egy sarkon hangokat hallottunk amitől Dávid, Niki és Roli összerezzentek.

-Szerintem itt is vagyunk. –válaszoltam nekik majd bementünk az épületbe.

Nagy homály fedte az egész termet. Tele volt gonoszabbnál gonoszabb boszorkánnyal és varázslóval.

-Keressünk egy búvóhelyet! –mondtam nekik, majd megakadt a szemem egy jó nagy ládán. –Nézzétek az pont megfelel.

-Jó siessünk! –sürgetett minket Dávid.

Mind a 4-gyen belemásztunk a ládába és figyeltük az eseményeket. Egyszer csak egy nagy kacajt hallottunk. Voldemort utódja volt. Arca nem látszott egy nagy csukja takarta el.

-Társaim azért gyűltünk itt most össze, mert az aki legyőzhet minket felvételt nyert abba az átkozott varázslóiskolába. –felelte Voldemort utóda ezt már kevésbé kacagva.

-Ez most rólam beszél? –tettem fel suttogva a kérdést Dávidnak.

-Gondolom, mert hát az a két boszorkány is ezt mondta. –felelte Dávid ezt már nyugodtabban.

-Szegény apámat bár legyőzte az az átkozott Potter, de szerencsére az nem árthat nekem. –felelte megint kacagva.

Szememmel pásztáztam közben a környéket, hogy kik lehetnek itt. Egyszer megakadt a szemem valakin: Draco Malfoyon. Pont olyan volt mint, ahogy olvastam a könyvben az apjáról. Gonosz és hideg tekintetű. Megijedtem mikor megfordult és körbe nézett mintha érezné, hogy figyelem. Valahogy nem bírtam róla levenni a szememet, de egyszer igen. Roli tüsszentett és az összes tekintet arra a ládára szegeződött amibe mi bújtunk.

-Ki van ott? –kérdezte rengeteg boszorkány és varázsló.

Dávid még jobban megijedt mikor egy varázsló lépett oda hozzánk és nyitotta föl a láda tetejét. Megfogták a kezünket és odavittek minket Voldemort utódához.

-Hát ti meg kik vagytok? –kérdezte az utód.

-Én Varga Brigitta vagyok! –feleltem jó hangosan, mert láttam, hogy Nikiék nagyon félnek.

-Áhhháá, szóval te vagy Varga Brigitta! –egy nagy kacaj aztán ezt üvöltötte. –Adavra… -de nem tudta végig mondani a halálos átkot, mert egy főnix fejbe vágta.

Fox volt az Doumbledor madara. Körbenéztem és egy hosszú fehérszakállas varázslót pillantottam meg.

-Doumbledor. –suttogtam magamban.

Igen ő volt az. Majd lassan oda ballagott Voldemort utódához.

-Örülök, hogy személyesen is megismerhetem Tom utódát. –majd mire ezt kimondta az összes halálfaló hopponált Voldemort utódával együtt.

-Jaj, de jó, hogy jött Doumbledor professzor. –mondtam neki majd közelebb mentem hozzá.

-Brigi, hát ti mit kerestek itt? Szilviék a Foltozott Üstben izgulnak.

-Bocsánat professzor úr, de eltévedtünk, aztán meg jött két boszorkány meg minden.

-Jó, de most siessünk vissza a Foltozott Üstbe.

Az út további részén nem beszélgettünk, hanem csak mentünk Doumbledor professzor után. A Foltozott Üstben nagyon leszidtak, de igazuk volt én voltam a hibás. Én rángattam bele Dávidot, Nikit és Rolit ebbe az egészbe. És most, hogy belegondolok meg is hallhattunk volna. Hát ezt nem úsztam meg büntetés nélkül. Másnap egésznap a szobában kell lennem, és nem mehetek le az Abszol útra. Mikor fölmentem a szobába leültem az ágyamra és körbenéztem. Az egyik sarokban a Roxfortos iskolaláda volt ami nyitva volt és tele volt a tankönyveimmel, felszereléseimmel és talárjaimmal. Mellette ott állt az a gyönyörű hóbagoly amit szülinapomra kaptam.

-De mi legyen a neve? –merült fel bennem ez a kérdés.

Gyorsan fölkaptam a animágusos könyvet és az első név amit találtam benne az a Lukas volt.

-Jó Lukas lesz a neve. -majd kiskutyámat Danit mellém fektettem és elaludtam.